Carousel - magyar remekmű csodálatos amerikai zenével

Magyar remekmű csodálatos amerikai zenével

Hosszú utat járt be, míg tavasszal végre megérkezett a Budapesti Operettszínház színpadára a magyar irodalomtörténet egyik legfontosabb művéből készült amerikai musical, a Carousel. A darab egy nem hétköznapi, mégis sokak által ismert vagy megélt szerelem történetét meséli el magával ragadó dallamokkal, látványos vizuális megoldásokkal karöltve, parádés szereposztással. Alábbiakban a darab alkotói mesélnek arról, hogyan jött létre a minden idők legnagyobb közreműködői gárdájával készült előadás.
 
Újabb sikermusical a Budapesti Operettszínház műsorán (fotók: Gordon Eszter)
 
Áprilisban indult újra hódító útjára a Budapesti Operettszínházban a 20. század legjobb musicalje, a Molnár Ferenc Liliom című műve alapján készült Carousel, mely utoljára 1986-ban volt műsoron.
 
A Time magazin 1999-ben a XX. század legjobb musicaljének választotta a Carouselt, három-négy évvel ezelőtt pedig volt egy nagy visszatérése a darabnak, New Yorkban, Londonban és Bécsben is újra műsorra tűzték. Tavasszal Budapestre is megérkezett...
 
Béres Attila - aki ötször rendezte már a darabot - kollégái elmondása alapján őrületesen nagy ambícióval látott neki Liliom visszahozásának. A Carouselt nem ismerte olyan mélyrehatóan, mint az eredeti művet, mindössze a zenés filmet látta még valamikor a kilencvenes évek elején, így ebben a műfajban számára is az újdonság erejével hatott. - Az angol szövegű változatban nagyon meglepő volt, hogy egy ideig milyen konzekvensen tartják a Liliom dramaturgiáját, majd egyszer csak elkezd összeomlani az, amit Molnár kitalált - emelte ki első komolyabb találkozását az amerikai darabbal. Mikor megérkezett hozzá a felkérés egy hazai átiratra, egyből az a kérdés fogalmazódott meg a fejében, hogyan lehetne visszacsinálni azt a történetvezetést, amit költőnk annak idején megírt. Szerette volna, ha Molnár mondatai hangzanak el a színpadon, nem az angol szöveget fordítják vissza.
 
 
- Dramaturgiában, hatásmechanizmusában nem az olcsó megoldásokra törekvő, hanem egy átgondoltan, komolyan megkomponált zene ez, ami történetmesélő, karakterábrázoló, éppen ezért egymást erősítve tudja tolni a próza a zenét, és vice versa. - fejtette ki véleményét a zenéről a rendező. Hozzátette, noha a muzsika sokat segít abban, hogy a néző érzelmi befogadását erősítse, de az alapvetően törekvés az volt, hogy egyszerűen elmeséljék ezt a nagyszerű történetet a csodálatos természetű, ki nem mondott szerelemről, a mélyen bennünk lévő vágyról arra, hogy az érzelmek ne külsőségekben jelenjenek meg, és az önfeláldozásról, a megbocsátásról.
 
A Carousel egy komoly érzelmi téteket mozgató darab, van benne valami mélységesen megrendítő. Egy bántalmazó, mégis szerelmi viszony története, ami manapság különösen érzékeny, óvatos bánásmódot igénylő kérdéskör, éppen ezért roppant izgalmas rendezői feladat.
 
Makláry László, az előadás zenei vezetője és karmestere is egyetért abban, hogy fantasztikus zenei alapanyaggal volt szerencséjük dolgozni. Miként fogalmazott, számára a dallamok a nagy, színes, hollywoodi álomgyár-zenékre emlékeztetnek, a lehető legpozitívabb értelemben, és talán éppen ezért nosztalgikus érzéseket ébresztenek. Ráadásul nem elhanyagolható, hogy mivel hazai "alapanyagból" készült, magyar szívünk akkor is megdobban kicsit, ha nem kategorizáljuk a muzsikát, és ez a tény talán növelheti is a zene népszerűségét.
 
 
Akármilyen örömteli is volt az alkotófolyamat, természetesen korántsem volt kihívásoktól mentes. 
- Óriási küzdelmet folytatott a társulat a szöveggel, a mondatokkal, a mögöttes tartalmakkal, a gondolkodásmódokkal, de legfőképp a csendekkel, azok súlyával, az egyszerűséggel, a megéléssel - mondta Béres Attila. Véleménye szerint nem kell mindent nagyon látványosan megmutatni, néha sokkal többet ér a csend, és ebben a darabban különösen fontos, hogy a néző kitöltse érzelmileg azokat a réseket, amelyeket a szereplő gondolkodása okoz.
És hogy mi is a Liliom, a Carousel legfontosabb üzenete? Igazából az egész darab arról szól, hogy van-e megbocsátás. - vallja Béres Attila. - Ha a színfalak mögött elcsattanó, szimbolikus pofon - amit nem mutat meg sem az eredeti mű, sem a musical, és valójában inkább a kapcsolatban megjelenő kétségbeesés szimbóluma - valódi lenne, akkor máshogyan kellett volna hozzányúlni a darabhoz. Én úgy döntöttem, ezt elodázom, nem foglalkozom vele, mert úgy éreztem, az a fontos, ami a pofon után történik, így inkább azt a kérdést tettem fel, van-e megbocsátás? Jóllehet Liliom nem változik, Molnár mégis azt mondja, hogy van. A mű másik fontos mondanivalója pedig, hogy bárkit életben lehet tartani, amíg gondolunk rá, hiszen csak az hal meg, akit elfelejtenek.
 
 
Béres Attila rendező végig azon dolgozott, hogy a lehető legtöbb "Molnár Ferencet", és vele együtt a legtöbb Liliomot csempéssze vissza a darabba, ebben Lőrinczy Attila segített neki. A fordító-dramaturg nem rejtette véka alá, hogy A chicagói hercegnő óta ez a legizgalmasabb és a szívéhez legközelebb álló darab: "Rendkívül hálás feladat volt a Liliomból készült amerikai Broadway-musicalt a lehetőségekhez és műfaji szabályokhoz mérten egy kicsit visszaigazítani a magyar alapműhöz."
 
- Molnár Ferenc Liliomának világa varázslatosan csodálatos, a magyar dráma történetének egyik legnagyszerűbb darabja, ezért rendkívül örömteli alkotó módon foglalkozni vele - fogalmazott Lőrinczy Attila, a Carousel dramaturgja és fordítója.
 
Az alkotókban felmerült némi kétely azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak miként fogadják majd a némileg átformált darabot, a Broadway jogtulajdonosai ugyanis nagyon kategorikusan és következetesen ragaszkodtak ahhoz, amit ők papírra vetettek. Szerencsére végül sikerrel zajlottak a tárgyalások, a külföldiek megértették és elfogadták az apró igazításokat.
 
Egyébként maga a Broadway-változat is hűen követi az eredeti történetet annak ellenére, hogy áthelyezi azt az Egyesült Államok keleti partjára, így mindössze két lényeges visszaváltoztatást eszközölt a magyar társulat. Ezek közül is a legfontosabb, Babarczi László kaposvári igazgató 1974-es Liliom-dramaturgiájának követése, vagyis hogy az előadás túlvilági képei Billy, azaz Liliom valóságos halála előtt játszódnak, az agónia víziójaként. A többi változtatás igazából csak az eredeti szöveg helyreállítása, ami a nyelvi különbözőségek kiküszöbölése miatt volt szükséges, egészen egyszerűen azért, mert sok mindent lehetetlen szó szerint visszaadni az angolból. - Jóllehet ezek csak apróságok, nagyon fontosak, mint ahogy egy jó színpadi mondat is sok esetben apróságokon múlik, ritmusokon, szórendeken, olyan ízes jelzőkön, amiktől élhető és élvezhető lesz - hangsúlyozta Lőrinczy Attila.
 
 
A ritmusok nagyon fontosak voltak a megkapó színpadképek kialakítása szempontjából is, nincs, aki jobban tudná ezt, mint Duda Éva. A darab koreográfusára óriási, ám élményekkel teli feladat hárult a munkafolyamatok során, hiszen minden idők legnagyobb szereplői létszámú darabját kellett koordinálnia, ennyi ember - közel 40 fős tánckar és az énekkar művészei - még szinte soha nem volt egyszerre a színpadon. Ez annak köszönhető, hogy a darabban részt vesz a Budapesti Operettszínház Musical Ensemble-ja, Ének- és Balettkara, artisták, tűzzsonglőrök is közreműködnek, továbbá a Magyar Táncművészeti Egyetem ifjú balettnövendékei is a világot jelentő deszkákra lépnek az előadás során. Duda Éva elmondta, utóbbiakkal külön csemege volt számára dolgozni, hiszen lenyűgözte, hogy a gyerekek fiatal koruk ellenére milyen tehetségesek, és milyen fegyelmezetten dolgoznak. Noha a darabban alapvetően nincs olyan sok tánckép, a hagyományos musicaltáncokon túl belecsempészett klasszikusbalett-koreográfiák okán rendkívül izgalmas lesz a végeredmény - összegezte gondolatait Duda Éva.
 

A Carouselben nemcsak a zene, hanem a tánckoreográfia is izgalmas, színes, változatos
 
Elmesélte, nagyon szeret karaktertáncokat csinálni, és ebben a darabban van lehetőség erre - ki lehet bontani a figurákat, hogy ne egy masszát lásson a néző, hanem különálló embereket, akiket aztán felismerhet a többi jelenetben. Nagyon szeret kis játékokat vissza-visszahozni, és erre alkalmas ez a zene, továbbá elsődleges szempontja volt, hogy úgy alakítsa a táncbetétek hosszát, hogy azok ne legyenek terjengősek. Véleménye szerint a Carousel egy nagyon egységes, jól megkomponált mű, precízen átgondolt, szépen építkező dalokkal, amiket áthat egyfajta könnyedség, életszeretet, éppen ezért nagyon könnyű volt rá dolgoznia.
A dalszövegek fordítása Závada Péter költő munkáját dicséri, aki biztos volt benne, hogy nagyon izgalmas munkának néz elébe, hiszen kihívás volt az angol dalszövegeket magyar prozódiára lefordítani és minél énekelhetőbbé tenni anélkül, hogy a tartalom sérülne. Az angol variáns a Broadway-darabokra egyébként is jellemző módon elég költői dalszövegekkel dolgozik, melyekben rengeteg hasonlat, metafora van, ezt igyekezett átvenni, sok pörgős rész, belső rím teszi játékossá a szöveget. - Béres Attila rendezőnek mindössze egyetlen konkrét kérése volt a dalszöveg kapcsán, hogy a szerelemre kiélezett sorok legyenek kicsit elmosva, mert nem szeretné, ha minden direkt mondva a színpadon, hiszen a karakterek viszonya ennél sokkal bonyolultabb, burkoltabban jelennek meg az érzelmi síkok, a mélyben húzódó feszültségek. Ezt leszámítva azonban szabad kezet kaptam a munkafolyamatban - avatott be minket az alkotófolyamat rejtelmeibe.
 
 
Talán itthon még nem annyira közismert tény, hogy a Carousel egyik leghíresebb dala, a You'll never walk alone a Liverpool focicsapatának szurkolói himnusza. A megható, fülbemászó dal nem csak a drukkereknek jelent sokat, milliók éneklik szerte a világon például iskolai ünnepségek záródalaként, emellett többek között ezzel iktatták be Barack Obamát annak idején. Makláry László szerint a rendíthetetlen hitről szóló nóta a dallama, s az által közvetített érzelmek miatt válhatott ilyen közkedveltté, ám sajnos a magyar vonatkozás ellenére nálunk sosem lett akkora sláger. Könnyen lehet, hogy ez változni fog, hiszen a nyelvi különbözőségek ellenére most sikerült az eredeti szöveg költői képeit megtartva, szinte teljesen átültetni a metaforikus nyelvezetet, így most már talán a magyar közönség szívéhez is elér ez a fantasztikus dal, általa pedig az egész mű.
 
Az alkotók bíznak abban, hogy a molnári költészet varázslata, valamint a csodálatos zene összeolvadása valami olyan különlegeset ad, ami több, mint az amerikai Carousel és több, mint a prózai Liliom
 
A csodás musical a 2019/20-as évadban is látható a Budapesti Operettszínházban! Októberben öt előadást láthatnak nézőink, majd jövő áprilisban kerül újra színpadra. Jegyek még vásárolhatók az alábbi oldalon
 
Szereplők:  Dolhai Attila / Sándor Péter/ Gömöri András Máté , Vágó Zsuzsi / Széles Flóra , Peller Anna / Bordás Barbara / Lusine Sahakyan , Bálint Ádám , Nagy-Kálózy Eszter / Polyák Lilla, Nádasi Veronika / Janza Kata / Polyák Lilla, Jordán Tamás / Földes Tamás, Szabó P. Szilveszter/Homonnay Zsolt, Dézsy Szabó Gábor, Péter Richárd, Sautek Dóra/Kis Kármen Cintia, Aczél Gergő

Zeneszerző: Richard Rodgers
Szöveg- és dalszövegíró: Oscar Hammerstein II.
Molnár Ferenc 'Liliom' című színműve alapján a zenés színházi változatot készítette: Benjamin F. Glazer
Fordította: Lőrinczy Attila
Dalszövegek: Závada Péter
Magyar színpadra alkalmazta, dramaturg: Lőrinczy Attila, Béres Attila
Zenei vezető, karmester: Makláry László/Rácz Márton
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Duda Éva
Rendező: Béres Attila

A Budapesti Operettszínház fenntartója a Magyar Állam, irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

X